– Az Otti Manufactura munkáit már országszerte szeretik. Ez egy álom megvalósulása?
– Nagy különbség van az álom, és a cél között! Álmodni kell, hiszen akkor jönnek az inspirációk, ötletek, de céllá kell változtatni mindebből azt, ami a legjobb ígéretekkel kecsegtet. A célnak már vannak szereplői, időtartama, költsége, eredménye, matéria lesz belőle és sok-sok felelősség jár vele. Gondoskodnod kell a célodról, és annak szereplőiről.
– A magyar pinceépítészet, borházak terén különlegességek sorát alkottad, holott nem találunk olyan fennmaradt mintát, műemléket, amit „utánozhattál volna”
-Utánozni soha! Ez eszembe sem jutott. Érnek hatások, persze folyamatosan tanul és figyel az ember, inspirálódik, de cél az, hogy valami olyat alkossak, amit más nem. Több borásszal volt szerencsém megismerkedni az elmúlt pár év alatt, és az ő elképzeléseiket figyelembe véve, kiváló építészekkel,
kőművesmesterekkel, villanyszerelőkkel, asztalosokkal karöltve kialakult egy jól felismerhető „pincestílus”, melynek fűszerét az Otti Manufactura tervei, és burkolatai adják.

2011 nyarán Heimann Ferenc, a pinceépítés nagymestere mesélt nekünk egy festőművészből lett fiatal belsőépítészről, aki a Takler birtok építészetében valami elképesztő „csodát művelt”. Ekkor találkoztunk először Hoffer Ottó bámulatba ejtő enteriőrjeivel. Egy olyan művészi látásmóddal megalkotott „komplett világ” tárult elénk, hogy leesett az állunk. Pont tíz éve mutattunk be először a Verandában Hoffer Ottó munkáiból egy ízelítőt.

– A kastélyok, kúriák, hotelek tekintetében sem csak az „elveszett történelmünket” pótoltad, egy saját világ, ami létrejött…
– Ez kényes téma, mivel a műemlékvédelem nem számol velünk, ugyanakkor az Otti burkolatokkal, épületplasztikai elemekkel teljesen élethű másolatokat tudunk készíteni bármiről. Szerencsére vannak
szép számmal olyan helyzetek, amikor csak az Otti csapatra számíthatnak, mert megvalósíthatatlan egy gazdagon díszített historikus épület rekonstrukciója elérhető költségvetésből.
A műemléknek nem számító kastélyszerű impozáns épületek tervezése, kivitelezése csodálatos kihívás nekünk. Most éppen egy etyeki kúriát csomagolunk toszkán köntösbe úgy, hogy közben a sóskúti kövek felületét, és alakját kell leutánoznunk, mert az önkormányzat vesszőparipája a helyi kultúra és a népi építészet megóvása. Hamarosan a Veranda olvasók is láthatják a végeredményt.
– A vendégházak, éttermek tervezésénél még szélesebb a stíluspalettával dolgoztatok a loftos-indusztriális 48-as kecskeméti étteremtől a Páskom Cottage-ig.…
– A vendéglátás a legizgalmasabb megrendelőnk, hiszen nincs két hasonló elképzelés, stílus, koncepció. Szabad tér nyílik a fantáziának, a témaválasztáskor bejárhatsz korokat, földrészeket. Egyik nap olasz éttermet rajzolok, másik napon francia gourmand boltot és így tovább…

– Mára kialakult és elterjedt egy kellemes, magyar „vidéki stílus”, szerintem ebben érdemei vannak az Otti Manufacturának …
– Örülök, hogy így látod, igazán sokat dolgoztunk ezért. A „vidéki stílus”, ha van ilyen, már nem lesajnált, nem ósdi, sőt kifejezetten trendi lett. Tele van eklektikával, beleszövődött némi modernizmus, de haladó, élhető, mégis állandóságot sugároz. Ha mások szerint ehhez tényleg van közünk, már megérte elkezdeni az egészet!
– Miért volt szükség az Boltottira?
– Egy 6100 m2-es park közepén építettük fel az új Boltotti-t, ahol igyekeztünk valóságos enteriőrökbe csempészni az Otti köveket. Itt mindenki talál számára tetsző megoldásokat, színeket, burkolatokat,
több, mint 1000 m2 felületen! Azt gondoljuk, ez Európában is egyedülálló létesítmény lett. De még nincs vége, egy gasztro-udvar megvalósulásán fáradozunk, hogy a Boltotti egy izgalmas, igényes székesfehérvári kaland legyen mindenki számára!

Írta: Boros Edit
Fotók: Kiss László és saját

Megjelent a Veranda Magazin 2021/5. számában