2018.08.24.
Pár nap és itt a szeptember. Gyerek a suliban, nyaralási fotók megcímzett digitális mappákban nyomtatásra várva, horvátországi kalandok kivesézve. A tankönyvek bekötése apára vár vagy anyára…esetleg a nagyi is besegít. A lényeg hogy maradjon idő az építésre, szépítésre.
Aki ezt a cikket olvassa, el sem tudja képzelni hogy az Otti csapat milyen pontosan ismeri az évszakokhoz tartozó építkezési szokásokat! Az őszt és vele együtt a szeptembert is. Még csak diploma vagy továbbképzés sem kellett hozzá. Egyszerűen megfigyeltük, hogy a szeptember az „őrültek hava”! Ne sértődjön meg senki ezen a kijelentésen, hiszen az évszakok ciklikus változása, a természet rendje, a társadalmi beidegződések, és még sok-sok külső tényező tehet arról hogy augusztusban lezárul az életünk egy pihenős- fesztiválozós időszaka, és új aktivitásra serkentő gondolataink- terveink születnek. Viszont azokat most rögtön meg akarjuk valósítani, lehetőleg kompromisszumok nélkül. Szeretnénk valami nagy feladatot vállalni, befejezni, vagy csak mindent kitakarítani, lomtalanítani.
Olyan ez mint a kapuzárási pánik.
Nem készül el a ház karácsonyra! Jön egy utolsó képzeletbeli időpont, amikor megáll az idő kereke, és lemaradunk valami nagy-nagy dologról. Nem jön a télapó, fagyos a január, diszperzites vödrön űlve koccintunk az új évben.
Csodálkozunk hogy az élet részben megállt amíg mi szabadságunkat töltöttük. Senki nem vette kézbe az ügyet helyettünk, és sorolhatnánk. Pár munkát elvégeztek a szakik míg nem voltunk, de lényeges szemmel látható változás nem történt. Nincs mese a feladat nem oldódik meg magától, kézbe kell vennünk a sorsunkat!
Az építkezést tavasszal elkezdő család szeptemberben őrült kapkodásba kezd:
– jaj, közeleg a tél! És még csak itt tartanak a kőművesek?
– Amíg nyaraltunk egyszer sem volt a villanyszerelő?
– A nyílászárók nagy részét még nem építették be, pedig előre odaadtam a pénzt!
– Még azt sem tudjuk milyen színű legyen a ház! Asszony, válassz valami színt gyorsan, ezt rád bízom!
– A kéményt nem pucolták be? Pedig már fent van a cserép! Ki fog oda felmászni ezután?
– Normális ez a Béla? Tőlem kérdezi, hogy mi kerüljön a lábazatra. Honnan tudjam?
– Gyorsan le kell betonozni az udvart, mert ha jönnek az esős napok, elsüllyedünk a sárban!
– Már hoznák a konyhabútort, de a kartonosok nem jönnek hetekig. A villanyszerelő meg rájuk fogja hogy addig nem tudja befűzni a kábeleket! Akkor viszont a vizes is csúszik, a burkolók pedig elmentek valami lakóparkba dolgozni. Azt mondják csak október végén jönnek vissza! Ez őrület! Szerintem a pajtában lesz a karácsonyfánk…
Segít ha azt mondjuk: kedves olvasó, nem csak te jársz ebben a cipőben!
Ui.: „Fussunk az Otti Manufacturába megrendelni a köveket, a kőcsempéket a konyhába, fedlapot, lépcsőt, kerti kutat, és inkább bízzuk rájuk az egész házat most!”
Vagy: „Kérdezzük meg mi van raktáron. Már az is mindegy kék vagy piros, csak azonnal! Karácsonyra be kell költöznünk!”
Igen, most teljes a sor! 🙂
De semmi gond, inkább legyen így- szokták mondani! Dübörög az építőipar, szépül az ország, és egyre komfortosabbak az otthonok. Minden gyártó és szolgáltató cégnek fel kell készülni az egyre nagyobb elvárásokra, emelkedő minőségre, rövid határidőkre.
Nálunk augusztusban pár kolléga szabadságát tölti még, de szeptemberre („az őrültek havában”) összeáll a csapat teljes létszámmal, és felvesszük azt a bizonyos kesztyűt.
Várunk minden kedves építkezőt, felújítót, építőt, tervezőt a BoltOttiban és az Otti Manufacturában egy finom kávéra, miközben megtervezzük a következő lépéseket házának, otthonának megszépüléséhez!