2018.08.21.
Kerítések, medencék, támfalak, ablakpárkányok, de parapetek, oszlopok, oromfalak, kémények felső részeit is meg kell óvnunk az időjárás romboló hatásaitól. Milyen erózió érhet egy falat, és hogy védjük meg ezeket az építményeket?
Az eső, illetve az olvadó hó áztató hatása idővel kikezdi a vízszintes falsávokat, de még az „átlagos” betont is. A falba szivárgó víz megfagy, majd felolvad, így szétfeszíti a porózus anyagokat. A fizikai behatások ellen persze fedéssel, szigeteléssel tehetünk, erre több lehetőség kínálkozik!
Cserépfedés: sátortetős épületeket, esetleg kerítést boríthatunk cseréppel, palával, zsindellyel. A víznek elfolyást kell biztosítani, ezért a cserepeknek leejtést kell adni természetesen.
Szigeteléssel: Lapostetők, vízszintes felületek kenhető szigeteléssel való beborításával. Azonban azt tudni kell, hogy a kenhető, vagy lemezes szigetelőanyagok kevésbé bírják az uv-sugárzást. Idővel elindul az anyag öregedése, repedése, és a víz utat talál. Ezen kívül esztétikailag sem egy tökéletes megoldás.
Bádogozás: a festett alumínium, réz, illetve horganylemezek tökéletesen fedik a falsávokat, viszont fizikailag sérülékenyek. Bizonyos építészeti stílusok kifejezetten kedvelik ezt az alkalmazást, például a Bauhaus, vagy a minimál.
Fedlapok betonból, illetve kőből: A legnagyobb lehetőséget kínáló- és egyben a legdekoratívabb megoldás, ha mészkőből, tufából, szürke- vagy színezett betonból készült elemeket használunk. A méretre gyártott fedlapok találkozásánál a fugákat speciális habarccsal, rugalmas hézagkitöltővel kell illeszteni. A fedkövek a falsávokon nyúljanak túl, lehetőleg mindkét oldalon 4-7 centiméterrel. (Nagyobb méretek esetén ez a túllógás több is lehet ennél.)
Ajánlott a fedkövek hosszú éleivel párhuzamosan (a szélektől számított 1,5-2 centiméterrel beljebb) vízorrt marni, amely egyfajta cseppentő lesz. A lecsorgó csapadék így nem áztatja a falat, mert ez a horony távol tartja tőle azt.
